Bosszankodsz, mert nem FIX a pozíció?

A TÉNY, amin nem változtathatunk:

A kutatók számításai szerint a Nap 2019 decemberében ért el egy aktivitási minimumot, amely alapján az új, nagyjából 11 éven át tartó ciklus során a legerősebb aktivitású időszak 2024 novembere és 2026 márciusa között várható. Az eddigi megfigyelések alapján ez a ciklus akár 50%-kal erősebb is lehet, mint az előző volt.

A https://monitor.gnssnet.hu és a https://corrigo.hu/network lapokon (ez utóbbinál az egyik referencia állomás ikonra kattintva, majd a lap alsó részét megjelenítve) látható az ionoszféra aktivitásának a GNSS hálózati észleléseket terhelő hatása, számszerűen és grafikonon is szemléltetve. Amikor az érték a gnssnet-nél nagyobb mint 5 cm, akkor számíthatunk az alábbi következményekre.

A KÖVETKEZMÉNYEK amire számíthatunk, és amit már több mint fél éve tapasztalunk:

A nappali órákban (többnyire 9-15 óra között) és főleg a téli hónapokban GNSS vevőnk hálózati rover üzemmódban nehezen éri el az RTK FIX minőségű pozíciót, és ha el is éri, a kiszámított pozíció a kijelzőn megjelenő kis középhiba ellenére pontatlan, akár 10-150 cm hibát is tartalmazhat. Ez utóbbi esetet nevezzük álfixnek.

2023 február 1 és 10 között többféle gyártmányú GNSS vevővel végzett tesztméréseim tapasztalatai:

-        Akkor a legnehezebb a fix minőségű pozíciót elérni, amikor a választott korrekció szolgáltató hálózatának a mérési helyszínhez legközelebbi referencia állomása is nagyon távol van. A Lechner (gnssnet.hu) hálózata ugyan sűrűbb (közelebb vannak egymáshoz a referencia állomások, mint a Corrigo-nál), mégis ezt használva néha már 20-25 km távolság esetén sem lesz fix a pozíció. A Corrigo hálózatát használva talán kb. 30 km-nél lehet a határ.

-        Sajnos vannak olyan területek az országban, amelyek esetében a Lechner és a Corrigo legközelebbi referencia állomása is a fent megadott értéken túl van. Ezeken a helyeken van esély arra, hogy egyik korrekció szolgáltatóval sem lesz fix pozíció. Néhány példa: Tevel (Tolna), Lőrinci (Heves), Soltvadkert (Bács), Nagytőke (Csongrád), Tiszacsege, stb.

-        Ha a vevő a legközelebbi referenciaállomástól távol, a Lechnertől vett korrekcióval eléri a fix pozíciót, akkor az álfix valószínűsége viszonylag kicsi.

-        Ha a vevő a legközelebbi ref. állomástól 30 km-nél távolabb, a Corrigo-tól vett korrekcióval eléri a fix pozíciót, akkor az álfix valószínűsége nagyobb, mint a Lechnertől vett korrekció esetében.

-        Néha a vevő a Lebegő minőségű pozíció ellenére már a fix minőségnél megszokott 1-3 cm alatti megbízhatósági értékeket (RMS, SDV, szigma, stb) produkálja, mégsem lesz fix a pozíció. Ez egyértelműen a magas ionoszféra aktivitás hatására utal. Ekkor az Y és X koordináta értéke gyakran 1-5 cm-re van a valóságostól, de a magasságban lehet több dm eltérés is. Ennek ellenére nem ajánlatos a lebegő minőségű pozíciót tárolni, mert ez nem minden esetben van így.

JAVASLATOK amelyek segíthetnek

  •         Ha csak kevés időt töltenénk GNSS méréssel (1-2 óra), akkor azt fejezzük be reggel 9 óra előtt, vagy kezdjük 15 óra után.
  •         Annak ellenére, hogy ez nem mindenhol segít (lásd fentebb) jó, ha van Corrigo előfizetésünk is a Lechner mellett (vagy fordítva). Ha az egyik rendszerrel nem kapunk fixet, a másikkal nagyobb valószínűséggel lehet fix.
  •         Az aktuálisan beállított korrekció szolgáltató mount pointjai-t váltogassuk. A Lechnernél az SGO_PRS3.2, illetve a többi 3.2-re végződő az elsődlegesen ajánlott, de előfordulhat, hogy az egyik 3.1-re végződő mount pointtal lesz fix. Az SGO_RTK-val kezdődő mount pointok akkor lehetnek eredményesebbek, ha a legközelebbi Lechner referenciaállomás 10-15 km-en belül van. A Corrigo-nál az elsődlegesen ajánlott mount point az AUTOSWITCH-MSM, de ezen kívül érdemes próbálkozni a lista utolsó 2 elemével is.
  •         Emeljük a magassági kitakarást a szokásos 10 fokról 15, 20, 25, vagy akár 30 fokra.
  •         Zárjuk ki a használandó rendszerek közül a Glonass-t. A Corrigo-nál ezt a VRS_MSM_G-E-C mount point választásával is el tudjuk érni.
  •         A legbiztosabb megoldás, ha nem hálózati korrekciót használunk, hanem saját bázist, maximum 10 km távolságra a rovertől. Természetesen a bázis pozíciójának meghatározásához (ha nincs ismert alappont a közelben) hálózati RTK korrekcióra lesz szükség, de ez mindössze egyetlen maximum 2-3 percig tartó mérés, amit ajánlott de.9 óra előtt elvégezni (és ha lehet 2x egymás után, köztük újrainicializálással).

 

A fent felsorolt megoldási javaslatok a vevő (helyesebben az adatgyűjtő-vezérlő szoftver) kezelésének megfelelő szintű ismeretét, némi türelmet és kitartást igényelnek. A lechneres mountpoint váltogatás hasznosságának megértéséhez a következő 4 dolgot érdemes észben tartani.

  1. A 3.1-re végződő mount pointokról akkor is csak GPS+GLO korrekciót kap a vevő, ha a mérési terület közelében az összes referencia állomás GPS+GLO+GAL+BDU képességű.
  2. A 3.2-re végződő mount pointokról csak akkor kap mind a 4 rendszerre korrekciót a vevő, ha a legközelebbi referenciaállomás 4 rendszerre bővített.
  3. Az SGO_RTK-val kezdődő mount pointok esetében nem hálózati kiegyenlítéssel képzett korrekciót kap a rover, mint az SGO_PRS-ek esetében, hanem a legközelebbi referencia állomás által előállított korrekciót.
  4. Akkor is a legközelebbi referencia állomáson képzett korrekciót kapja a vevő, ha PRS-es a mount point, viszont a legközelebbi referencia állomás 4.3 km-en belül van. Normális esetben a PRS mount pointok használatát javasoljuk inkább, viszont magas iono. aktivitás esetén, és rövid bázistávolságon (ez alatt talán 10 km-t kell értenünk) hatékonyabb lehet a 3. pontban említett megoldás. Ugyanezért szinte biztosan jó megoldás a probléma leküzdésére, ha saját bázist alkalmazunk.

 

Amit KÖTELEZŐ megtenni

A fentiekből következik, hogy magas ionoszféra hiba esetén nem lehetünk biztosak abban, hogy a vevő által meghatározott pozíció tényleg annyira pontos-e, mint amit a vevő jelez, vagy sem. Ezért – bármilyen sokáig vártunk is a fixre -, vagy rögtön az első pont bemérése és tárolása után végezzen újra inicializálást (5 másodpercig állítsa fejtetőre a vevőt, az antenna forduljon a talaj felé), majd nézze meg az első ponton, hogy az új fix ugyanazt a pozíciót adja-e, vagy a mérés végén végezzen újra inicializálást, és amint fix lesz mérje újra a pontok minimum 5%-át, szétszórtan a területen.

 

Amit TILOS, de minimum nagyon nem ajánlott tenni

Soha ne várjon 3 percnél hosszabb ideig a fix pozícióra. Ha már több mint 3 perce lebegő a minőség, akkor végezzen újra inicializálást (lásd fentebb). Ha mégis sokkal több mint 3 perc várakozás után lett fix, akkor a legfontosabb 4-5 pont bemérése után végezzen újra inicializálást, és visszamérést az 1. pontra. Az alábbi térkép a Corrigo és a Lechner jelenlegi, Magyarország területén telepített referencia állomásainak elhelyezkedését mutatja be.

Jelmagyarázat:

  • Teljes kör: Lechner
  • Félkör: Lechner, csak GPS+Glonass (ha ilyen a munkaterülethez legközelebbi ref. állomás, akkor a 3.2-re végződő mount pointról is csak GPS+GLONASS korrekciót kap a vevő)
  • Négyzet: Corrigo

 

 

 

Hozzászólás-megjelenítési lehetőségek

A választott hozzászólás-megjelenítési mód a „Beállítások mentése” gombbal rögzíthető.

Nagyon szépen köszönöm,  a Te

Nagyon szépen köszönöm,  a Te több évtizedes segítséged sok bajból kihúzott, átsegített. Te vagy ma is számomra a biztos infó pont, Aki ezt a levelet 1 nagy "nyelvvel " minősítené, annak figyelmét felhívom a sok éves tapasztalásomra, valamint ímmár érdekeimet sem befolyásolná.

Tehát: ismét kösz szépen, Zoli !

 

Üdv:

Szivós András Péter  (c) ATLASZ Földmérő Kft.

 

Hello! Utófeldolgozással nem

Hello!

Utófeldolgozással nem lehet az adatokat korrigálni?

Üdv:

Kristóf András

Kedves András, Azt nem

Kedves András,

Azt nem vizsgáltuk (én legalábbis soha), hogy az utófeldolgozás eredményét mennyire befolyásolja a magas ionoszféra aktivitás. Másfelől nem értem, hogy pontosan mire gondolsz. Ha kint a terepen RTK-val bemértél pontokat, akkor azt utófeldolgozással esetleg újból ki lehet számítani, de csak akkor, ha RTK mérés közben is tárolta a vevő a nyers mérési adatokat. Talán működik a dolog így is egyes vevők esetében, de a legtöbbnél szerintem csak az egyik legetőséget választhatod a kettő közül. Tehát vagy RTK mődban tárolsz pozíciót, vagy PPK módban nyers észlelést. Ez utóbbi esetben (is) szükség lesz egy bázis vevőre, amely minimum 1 mp sűrűséggel valahol a rover közelében (lehetőleg 10 km-en belül) szintén nyers adatokat tárol egy ismert koordinátájú ponton. A terepi munka végén pedig egy utófeldolgozó szoftverrel ki kell számítanod a koordinátákat. De ha már van egy másik vevőd, amit utófeldolgozáshoz bázisként használnál, akkor ésszerűbb ezt a bázist RTK bázisként használni (ehhez vagy URH rádió kell, vagy GSM kapcsolat egy szerverrel), és sokkal egyszerűbben kapsz megbízható pozíciót magas ionoszféra aktivitás idején is. A mai vevők többsége tartalmaz beépített rádiót, és az internetes szerver szolgáltatást is sok gyártó biztosítja. Régi vevőknél is megoldható talán. Szóval szerintem felejtsük el az utófeldolgozást.

Varga Z.

Theme by Danetsoft and Danang Probo Sayekti inspired by Maksimer